A Magyar Televízió 1952-ben indult hódító útjának, amikor is megszületett az elvi döntés: 1952 februárjában a Minisztertanács hozzájárulását adta, miszerint párthatározatban mondják ki, hogy hazánkban 1954. május 1-jéig meg kell indítani a televíziózást. A műszaki végrehajtás a Magyar Postára hárul. A Posta az év végén létrehozta a Televízió Vállalatot, szervezésével Baczynsky Istvánt bízták meg.

Abban az időben a képtartalom és a szinkronjelek nem voltak tökéletesen elválaszthatóak (a fehér oldalon a képjel belelóghatott a képszinkronjelbe); ez a szünetjel időnként képszinkron hibát okozott – és szemrontónak is ítélték, ezért megszüntették, és később monoszkópot használtak helyette.

A műsorok felelőse: 1955-ben a Magyar Rádióban létrehozták a Televíziós Osztályt, amely a műsorok műszaki elkészítésére volt hivatott, míg a műsor sugárzása a Magyar Posta feladatkörébe tartozott, ennek kapcsán alakult meg a Magyar Posta Kísérleti Intézete.

1954. december 16-án kerül sor a próbaadásra a Posta Kísérleti Intézett Gyáli úti épületéből. Ugyanonnan, ahonnan 30 évvel korábban az első rádióadást indították. Az adás az ORION-gyárban fogható, 4 km távolságra.

A második próba-adás 1955 júniusában a Szabadság hegyen, az egykori Hargita Szálló melletti, a Magyar Posta Kísérleti Intézete állományában volt épületre a Távvezetéképítő Vállalat felszereltette az első adóantennát és hamarosan megkezdődhetett a próbaadás. A képernyőn megjelent a Mágnás Miska című film részlete, utána a Magyar Filmhíradó képsorai, végezetül az első bemondónő, Mednyánszky Ági kedvelt színésznő, mind a 15 nézővel közölte, hogy: a Magyar Televízió kísérleti adását látják.

1955-ben pedig megépül az első, 60 méteres Széchenyi-hegyi torony.

1956 tavaszán a Magyar Posta Kísérleti Intézete három felvevőkamerát készített a Javítóüzem és a Televízió Vállalat közreműködésével A készülékek gyártása is ebben az évben vette kezdetét, mégpedig a kőbányai Orion gyárban.

Rá egy évre elindul a rendszeres próbaadás sugárzása: megindultak az első kísérleti televíziós adások, még 1957. február 23-án, a kiépült 1 kW Széchenyi-hegyi adóberendezés segítségével, és így elkezdődhettek az első műsorkísérletek is a stúdiókban.

De hol legyen a székház?

A televíziónak nagy volt a helyigénye, így első munkahelyként, az 1948 óta felfüggesztett működésű Magyar Tőzsde, akkoriban eléggé kihasználatlan épületének egy részét, tágas, nagy terű helyiségeit kapta meg a Szabadság téren, majd az épületet idővel teljesen birtokba vette, és 2009-ig volt az MTV székháza. A székház azonban nem felelt meg egy TV-székház kívánalmainak, teljesen át kellett alakítani, kis túlzással egy labirintus lett a korábbi palotából, amelyet az óbudai modern székházra cseréltek 2009-10 környékén.

Első stúdió: A későbbi kettes stúdió lett az első kiépített munkahelyiség, később azonos felszereltséggel innen sugározták sokáig az ABLAK műsorát. Berendezései szovjet dokumentáció alapján készültek el, a Mechanikai Laboratóriumban.

Nemzetközi adásláncban: 1956 végére kiépült a két műsort sugárzó adóhálózati rendszer is, amelyet mikrohullámú műsortovábbító lánc kötött össze, a közben folyamatosan bővülő stúdiók egy részével és a szomszédos országokkal egyaránt.

Az első mozgóstúdió: még 1956-ban beszerezték az első mozgó, gépkocsira épített stúdiót is.

(Folytatjuk...)

Forrás:szodasszifon.hu / wikipedia.hu/Fotó:mek.oszk.hu)