Ha máshogy nem, hát találtak maguknak érdekességet, amikor a játékok száma még ennél is kevesebbre mérséklődött. Egy üveggyöngy, egy körtemuzsika, egy csutkából, a szülők által összeeszkábált baba, és még lehetne sorolni. Nemcsak a játékok voltak sokkal kisebb választékban, de a szórakozás, a zenélés is máshogy történt, mások voltak az igények is.

Régi korokat felidéző filmek utcai jelenetében gyakran feltűnnek a kintornát tekerő emberek. Ha valami középkori kínzóeszközre gondolsz a talán idegenül csengő szó hallatán, akkor a verkli sokat mondóbb lehet. A kettő ugyan nem egy és ugyanaz, de hasonló elven működő hangszerek.

A verkli és a kintorna is olyan hangszer, amelyet emberi erővel, munkával lehetett megszólaltatni. Amikor a hangszer oldalán található kart megtekerte az utcai zenész, akkor a levegővel telt fújtató segítségével megpörgette azt a szögekkel ellátott forgó hengert – ez a verkli –, vagy a lyukszalagot – ez a kintorna. A szögek és a lyukak elhelyezkedése szólaltatta meg a megfelelő sípot, vagyis így keletkezett a zene.

A kintornát, a verklit használták utcai muzsikálásra is, de a tomplomokban ugyanúgy megszólaltatták.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

Tartalom: szodasszifon.co.hu | képek: pixabay.com | videók: https://www.youtube.com/watch?v=VvDaBnEHxbI, https://www.youtube.com/watch?v=VIm6IQZijrM