Nem könnyű egyet kiválasztani, olyan sok magyar mesefigura volt a képernyőn a hatvanas, hetvenes években. Megpróbálunk egy átfogó képet adni az akkori hazai rajzfilmtermésről, de nem lesz könnyű dolgunk, hisz valóban széles volt a skála, erős a mezőny.

Cikksorozatunkban az egykori szocialista blokk rajzfilmgyártását, a hetvenes, nyolcvanas években született magyarok kedvenc animációs filmjeit idézzük meg. Az orosz, szovjet produkciókról szóló részt itt találja, a lengyel termésből itt tud csemegézni, a csehszlovákok munkáiról pedig itt olvashat.

Természetesen a rendszerváltás előtti Magyarország rajzfilmgyártása mellett sem mehetünk el szó nélkül,sőt a témának két cikket is szentelünk – a mostani, első rész a hatvanas, hetvenes évek animációs sorozatait mutatja be, a nyolcvanas évek produkcióit egy következő írásban elevenítjük majd fel.

A Futrinka utca volt az első

A rendszerváltás előtt gyakorlatilag a Pannónia Filmstúdió volt a magyar rajzfilmgyártás egyetlen szellemi műhelye, innen került ki minden jelentősebb produkció. A vállalat 1956-ban vált önállóvá, de a magyar filmgyárban már 1951-től működött animációs osztály, hazánk első színes rajzfilmjét, a Kiskakas gyémánt félkrajcárjá-t már itt készítette el Macskássy Gyula.

A Pannónia egy idő után a tévére is elkezdett dolgozni, a hőskorszakban készített évi 18-19 órányi anyagból végül körülbelül 17 a képernyőre is került. A kimondottan tévére gyártott sorozatok közül egy kesztyűbábos széria,az 1962-es Mi újság a Futrinka utcában? volt az első,ezzel indult Bálint Ágnes és a Magyar Televízió több évtizedes kapcsolata is.
Részletek: origo.hu/Kép: FreeImages