A karácsonyfa állításának és díszítésének szokása nem újkeletű. Mindig is nagy gonddal öltöztettük fel a karácsonyfákat. A 80-as évek díszei mégiscsak különböztek a mostaniaktól. Az érzékeny, törékeny üvegből készült, festett gömbdíszek nagy becsben voltak, és használatuk után is olyan helyre kerültek, ahol aztán átvészelhették a nyugalmi időszakot, hogy következő karácsonykor ugyanúgy ékesíthessék a karácsonyfát. A csúcsdíszek sok családban öröklődtek tovább, és az valójában a fenyő éke volt, ahogy most is így lehet.

Ma már elemmel vagy árammal működtetett izzósort csavarunk a fa köré, hogy fényben pompázzon a karácsonyfa, de régebben ezt gyertyával oldottok meg. A karácsonyfára kapható, csiptetős gyertyatartóba kerültek a gyertyák és szigorúan felügyelet alatt égtek az aprócska gyertyák. A csillagszóró használatát is egyre inkább mellőzzük, az izzósor ugyanis megadja a csillogást, a fényáradatot.

A karácsonyfa ünnepi öltözetének talán még ma is nélkülözhetetlen eleme a szaloncukor. A legtöbb helyen azonban a szaloncukor, még ha jelen is van az ünnepek ideje alatt, azok vagy a fa alatt, vagy a vendégváró asztalon kapnak helyet, nem pedig a fán. A kis fémkampóval felszerelt és a fára felakasztott szaloncukrok a gyerekek rejtett édességtartalékát jelentette.

Tartalom: szodasszifon.co.hu | képek: pixabay.com | videó: https://www.youtube.com/watch?v=pPGryGaPC8E