Robbanócukor

Minden idők egyik top kedvence, melynél menőbb és izgalmasabb édességet nem találtak fel, hiába terjedt róla városi legenda, hogy felrobbanhat a gyomrunkban. Nyilván nem történt semmilyen detonáció (és cseresznyefa sem nőtt ki a hasunkban, ha lenyeltük magot) a szájpadlásunkat kellemesen bizsergető gigaédes furcsaságtól, amit csakis kizárólag tátott szájjal fogyasztottunk. A "robbanást" úgy idézték elő, hogy a megolvasztott cukorba nagy nyomáson szén-dioxid gázt eresztettek, a megszilárdult cukor pedig kisebb buborékokban magába zárta a gázt. A cukrot összetörték, a belsejében a gázzal telt kis buborékok pedig a szopogatás során pukkantak nagyokat.

Utast ellátó szelet

Eredetileg Utasellátó szeletként pöffeszkedett a polcokon az óriás szaloncukrot idéző nosztalgikus termék. Simán elment egész estés desszertnek, mert a csoki roládon belül piskóta és csokikrém kényeztette a vonatozások során majszolgatni kívánó utast, aki az elfogyasztása után rendesen eltelítődött tőle. Később az első harapás után darabjaira eső édességet jogvita miatt átkeresztelték Utast ellátó szeletre.

Melódia-szelet & "váras" csoki

Boltban előre összeállított Mikulás-csomagok nem léteztek nélkülük. Az étcsokival bevont, mogyoróval és mandulával támogatott édeskés-keserű Melódia a nyolcvanas években nyomtalanul eltűnt, hogy aztán Szerencsi Retro néven 2005 körül újra felbukkanjon. Mind csomagolásban, mind árban prémium kategóriás desszertnek számított.

A földrajz és történelemtanárok hálálkodhattak a "váras" (vagy "betűs") csokik által terjesztett kultúrmisszióért, mert legalább a csomagolásra pingált történelmi helyszínekről megmaradhatott valami a nebuló fejében. Arról bezzeg nincsenek emlékeink, hogy a suliban gyűjtjük, cserélgetjük a színes papírokat és két visegrádi várat adunk mondjuk egy kőszegiért.