A magyarországi planetárium létesítésének ötletét először az 1920-as években vetette fel Tass Antal, a Svábhegyi Csillagvizsgálóigazgatója.

Az első hazai planetárium-műszer beszerzését Kulin György (1905–1989) csillagász szorgalmazta, aki az 1940-es évek elején a Honvédelmi Minisztériumnál kijárta, hogy vásároljanak egy UNIVERSAL-II típusú planetárium-műszert a német Carl Zeiss AG-tól.[m 1] A műszer 1944-ben érkezett az országba, de hamarosan nyoma veszett a háborúban.

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) 1966-ban megrendelt a jénai Zeiss művektől egy korszerű kétgömbös projekciós planetáriumot (UNIVERSAL-VI típusú planetárium-készülék), mely 1969-ben érkezett meg, de akkor még nem volt alkalmas hely a felállítására. A Planetárium új épületének helyszíneként az elmúlt két évtized folyamán felmerült a Margit-sziget és a Gellért-hegy, de mivel ezekre nem kapott a Társulat építési engedélyt, 1971-ben a Népliget mellett döntöttek, ahol 1975-ben kezdődött meg az építkezés Lux László és Tömöry Tamás tervei alapján, melyek 1972-1973-ban készültek. Az alapkőletételre 1975. május 28-án került sor.[m 2]

A TIT Budapesti Planetárium épületét 1977. augusztus 17-én adták át, az első csillagászati műsort augusztus 20-án mutatták be. Az épület pontosan félkör alakú kupolája 23 méter átmérőjű, alapterülete közel 1000 négyzetméter.[2][m 3] Nézőtere 400 személy, elő- és kiállítási csarnoka 500 személy befogadására alkalmas.[8] A Planetárium első igazgatója Ponori Thewrewk Aurél volt.

szodasszifon.hu/Fotó: fortepan, 1963